2011. szeptember 17., szombat
Jár a szája!
Éjjel nem beszél. Reggel az első szót nem lehet meghatározni mert olyan hosszú a mondat , hogy pont nincs is a végén. A porszívó zúgás nem nyomja el. Amikor nem vagyok a közelben vagy "anyáz" vagy hallgat . Rögtön amikor hallótávolságba érek beindul és szinte fel sem fogom mit magyaráz. Teljesen kiforgatja a gondolataimat . Mármint a sajátjaimat a fejemből.Azt meg sem tudom próbálni , hogy rábolintok vagy csak úgy "igenezek" ez nem jön be rögtön észre veszi. Olyan furmányosan témát vált és rákérdez, hogy csak kapkodom a fejem. Hashajtót nem kap most nincs is rá szükség. Néha mégis az az érzésem fordítva vette be. Semmi jele levertségnek. Hurrá!
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése