Visszaemlékezés

Bocsika , de most egy kicsit vissza megyek az időben. Találtam feljegyzést 2004. tavaszról. Ekkor még éppen nem töltötte be Geri a három évet. Két évesen már szinte minden autó márkát és főleg a tipust is ismerte. Amikor a buszmegállóban elment egy autó neki nem simán Wolsvagen volt hanem azt is hozzá tette , hogy pl.: Passat. A bölcsikében a gondozók hordták be az autós ujságot , hogy Gerit "vizsgáztassák" (ez milyen autó?) és Ő kapásból rávágta a helyes választ.
Voltak kedvencei is . Imádta a Cabriokat és a pickapokat.
A nagy autó szerelemből ma már szinte semmi nincs. Akkor viszont minden az autórol és egy kicsit a motorokról szólt. Innen a kis történetem is .
2004.05.23. Az esti elalvás előtti pisilésnél, felhajtotta a Wc ülőkét (nagyfiúsan) és boldogan szólongatott. Mentem oda hozzá , hogy megtudjam mi olyan fontos . Nagy boldogan bejelentette , hogy bizony a mi Wc-nk CABRIÓ!!! és , hogy miért ? A válsz kézenfekvő volt MERT NYITOTT TETEJŰ!
Egy másik alkalommal ami szintén a legkissebb helyiségben történt csak nem folyékony halmazállapotú volt a végeredmény, megállapította , hogy a mi Wécénknek kereke van, de csak egy. (kakaós csigát már láttatok?) És ez a mi "autónk" BAMMOS. A bammos az minden olyan autó ami nem ép. mert BAMM történt vele.Az az autó is "bammos" volt aminek a motorháztetője vagy a csomagtartója éppen felvolt nyitva.
Most gyorsan leírok még valamit mert holnapig félek elfelejtem.
Két évesen állandóan az akkori Dakar ralli felvételét nézte . Mindig tekertük vissza neki mert amikor ez ment a tévében (kaziról) akkor bármit lehetett csinálni csak állt vagy ült előtte és nézte (20 perc).Volt egy rész ahol a francia navigátor egy olyan terepre navigálta az autót ,ahol vége lett az útnak és ilyen sziklás köves rázós terep volt. A veresenyző szinte meg sem tudott szólalni úgy rázkódtak csak azt mondta sokáig , hogy:- Je,je,je,je,je,je,je,je,je,je
az én törpikém ezt úgy az agyába véste, hogy amikor biciglivel mentünk valahova és egy kicsit rázósabb útra tévedtem a hátam mögött rögtön halottam a figyelmeztetést:-je,je,je,je,je,je,je,je,!!
Ezek voltak a jejejés utak. Amikor már kiköltöztünk a mi kisházikónkba ahol a mai napig nincs aszfalt út akkor mindig mondta hogy a jejeés vagy a nem jejeés fele akar haza menni.
Folyt.köv.