Rakd ki az oldaladra:

Fenyő búcsúztató

Sajna csak ennyi volt róluk megörökítve , de a haláluk az képekben......

A két hatalmas fenyő a ház előtt mától a múlt emléke lesz csupán. A gyökerük veszélyben volt (gázvezetés, vízvezetés, szennyvíz...stb) ezért mi is veszélyben éreztük magunkat.

Kicsi lábon csak kicsit tudnák tartani magukat nagy viharos szélben borulhattak volna amerre akarnak. Mától ez a veszély nem fenyeget minket.

Sziasztok fenyő óriások!! Két kis szeletet a törzsükből beraktunk a (mű)fenyő alá , hogy illatozzanak még egy pár napig.

Fenyő ünnep és fenyő halál.....

" Itt a vége fuss el véle "

Itt az év vége nem soká. Még 1 hét és ennek is vége. Elteltek (majdnem) a Karácsonyi ünnepek. Igaz ma még az van, de nincs már meg a hangulata. Talán azért mert a hó hamarabb elolvadt mint ahogy azt szerettük volna.

Sok finomat ettünk. Jó illat volt és nyugalom, nem mintha a nyugalom máskor nálúnk hiányozna de most még annál is nagyobb nyugalom volt.

Kiderült, hogy nem a Jézuska hozza az ajándékot. Nem okozott nagy csalódást csak legalább tiszta lett a kép a fejében. Most értette meg miért tünt el e Tescóból az a titkos napló amire egy második alkalommal még szeretett volna rá beszélni , hogy megvegyem. (mert már meg is vettem) . De azért megbeszéltük, hogy hiszünk benne és minden Karácsony előtt reménykedünk , hogy azt fogjuk megkapni a "Jézuskánktól" amit nagyon - nagyon szeretnénk.

Kaptam tőle egy nyakláncot meg egy karláncot. Őszintén nagyon örültem neki mert sikerült pont olyat vennie amire vágytam. Igaz elég sokáig készítettem fel egy estén és egy reggelen keresztül , hogy milyet is szeretnék. Azt hiszem valamikor le is írtam azt a bizonyos ásvány kiállítást a suliban.

Most nagyon készülünk a Szilveszteri bulira mert megint a Korzó térre megyünk és mivel Szilveszteri Maszkabál az elnevezése ezért már tervezgetjük a maszkunkat. Remélem az idén nem fog senki felismerni minket. Tavaly is csak az volt a baj, hogy az egyedi (nagy) méretem miatt csak egy felismerhető kabát volt jó rám amit már mindenki ismert. De az idén ez nem történhet meg. Geri is benne van a felismerhetetlenségig elmaszkírozásban (húúú ezt jól le írtam?) Pálom meg így kénytelen lesz szintén elmaszatolni a vonásait vagy... leitatom...megkötözöm...összefirkálom.... és jöhet velünk.

Nagy buli lesz!!! Már alig várom!!! Majd beszámolok. B.U.É.K.!!!!!!!

Pörgés

Felfoghatatlan milyen gyorsan tenek a napok. Állandóan valamit el kell intézni, menni kell ide-oda. Nincs szinte olyan nap, hogy hazajövünk és esetleg leülök egy könyvet olvasni. A nyáron amikor hosszúak voltak a nappalok azzal vígasztaltam magam , hogy majd télen fogok olvasgatni meg bent "unatkozni" henyélni. NEM. Még egy nap (12.13.) és Luca naptól mindig egy tyúklépéssel később fekszik a napocska. Az-az megint (igaz nagyon lassan) hosszabbodnak a nappalok. Nincs olvasás, henyélés , pihike. Van pörgés ezerrel!!!

Sírós nap

Ma volt a Tati temetése. Ahogy kiértünk a temetőbe Geri meghallotta a szomorú zenét sírni kezdett. Anyja is rögtön. Egy darabig álltúnk ott (Pálom bent a kápolnában a Mamival meg Babival) néztük ahogy jönnek gyülekeznek az ismerősök , rokonok, barátok. Egy kis idő után kézenfogtam és mondtam neki , hogy menjünk egy kis sétára. Teljesen maga alatt volt.Fehér volt meg olyan nagyon komoly. Egy kicsit javítottam a helyzeten de csak addig amíg nem hozták ki az úrnát és nem kezdődött el a búcsúztatás. Belebújtunk Apa kabátjának a hátuljába mert Geri is és Én is sírtúnk , szipogtúnk orrot fújtunk összebújtunk. Próbáltam nem figyelni a szövegre de nem mindig sikerült . Amikor sikerült Geri szorított rajtam és észre vettem megint zokog akkor én is. Amikor vége volt a beszédnek elindultúnk az autó után ami vitte a koszorúkat és a Tati hamvaival az urnát a sírhoz. Az autó után közvetlenül Geri és Riki egy-egy szál fehér rózsával ballagtak, utánuk mi (Pálom, Én, Mami, Babi, Attila) mögöttünk a többiek. A sírnál még egy szöveges kinzás és az unokák a két fiú bedobták a rózsájukat a sírba. Betemették. Pihenj te is Tati!!! Mostmár (talán) nem fog fájni semmid!! Rád is mindig emlékezni fogunk!! Csók Tati!