Tegnap megtörtént az első "örökbefogadás". Jött a leendő gazdi és beleszeretett . Fekete kiskuttyra volt szüksége és ő megtettszett neki. Ahogy ránézett megkérdezte van-e neki neve , mondtuk, hogy igazán nincs mivel nem akartuk elnevezni így is éppen eléggé beleszerettünk mindbe. Akkor mától "Fickó" a neve. Lessz neki párja illetve menyasszonya is (még csak most született meg valahol) egy tacsilány. Gergőnek szóltam , hogy jöjjön elköszönni az egyik blökitől . Nem kicsit siratta meg. Kapott egy nagy kupac csokit az új gazditól és elköszöntünk. Befele menet még mindig hüppögött de azért megjegyezte az orra alatt:- Csokira...cseréltem...egy...kiskutyát!
Csak úgy ovatiban megjegyzem: Geri csokit kapott, Pálom két sört. Én semmit. Akkor valójában ki az aki levezette a szülést, takarította az almot, etette öket, szedegette a kutykakát, megminden?! Lehet, hogy én azt kaptam "örüljek, hogy van egy jó gazdija? (lehet) Ja! Pali nem volt éppen itthon csak mi Gerivel. Talán úgy is ide lehetett volna adni a két sört , hogy egyik az Pálé a másik az enyém. Megjegyzem nem vártam semmit csak arról volt szó a gyereknek hozzanak csokit nem kérünk a kuttyért semmit. Na nem zsörtölődöm mert azért annyira nem is bosszantott a dolog csak elgondolkodtam rajta.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése